DUNAFÖLDVÁR

 

Dunaföldvár az ország közepén, a Duna jobb partján, három megye határán fekvő hangulatos kisváros, amelynek egyedülállóan hosszú, szép dunai partszakasza van pár percre a városközponttól.

Közlekedés

A Tolna megyei település Budapesttől délre mintegy 90 kilométer távolságra lévő fontos közúti csomópont. Itt találkozik a 6-os, a 61-es és az 52-es út; a Beszédes József híd itt köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. Az M6 autópályáról három lehajtón is elérhető.

Budapest és Pécs felől óránként érkeznek és indulnak menetrend szerinti autóbuszok.  Az észak-déli irányban is, de ritkábban. A buszpályaudvar a városközpontban található.

A Dunán az 1561 fkm-nél, a Beszédes József Vízitúra Sportklub működtetésében barátságos vízitelep-pihenőhely áll a vízitúrázók rendelkezésére. Szerveznek vízítúrákat, kajak-kenu evezési lehetőséget biztosítanak. (vizitura-df.uw.hu)

A DSTE Kajak-Kenu és Sárkányhajó Szakosztálya is szívesen áll csoportok, baráti társaságok, családok rendelkezésére.

A Bács-Kiskun megyei Solttal jó minőségű kerékpárút köti össze Dunaföldvárt, így innen megközelíthető a Szelídi-tó. Készülnek a tervek a kerékpárút kialakítására a déli irányba is. A település kapcsolódott a nemzetközi Mária Úthoz, most folyik az útvonal tervezése, a szállások kialakítása. Ezt az útvonalat igénybe vehetik gyalogos zarándokok, turisták, kerékpárosok.

A város múltja és nevezetességei

Dunaföldvár remek földrajzi adottságának köszönhetően már az őskortól lakott terület. A Dunával párhuzamosan futó löszdombból sok lelet került elő. A település több mint ezer évig apátsági birtokrész volt, majd mezőváros lett. 1989-ben ismét városi rangot kapott.

A város nevezetességei a gazdag történelmi múltra és a jelen törekvéseire utalnak. A történelem során néhány alkalommal jelentős szerepet játszott. Már a 11. században volt Földvárnak egy igen figyelemreméltó, kőfaragványokkal díszített temploma és monostora, amely a bencés szerzetesek tulajdonában állt. Az apátságnak nagy javadalmakkal rendelkező birtoka volt. Valószínűleg a romjaira épült a 18. század utolsó harmadában a ma is álló, impozáns barokk ferences templom és kolostor, amely Szent Anna nevét viseli, de a helyiek csak Barátok templomának nevezik. A kolostor épületében ma gimnázium működik. rá a templomuk és ezen a helyen áll ma is. 1738 és 89 között

A város legismertebb látnivalója a reneszánsz stílusú Vár, azaz a Csonka- avagy Török-toronynak nevezett épület, amelyben ma érdekes kiállítási anyag látható. Tornyából remek kilátás nyílik a Dunára és az alföldi részre. A torony valószínűleg az 1530-as évekből, vagy kissé korábbról való. Miután a törökök a vidéket elfoglalták, itt erődítményt, sáncokat építettek, amihez a monostornak és díszes templomának faragott köveit is felhasználták. Szulejmán szultán a mohácsi csata után Földváron fogadta Buda város tanácsát, hogy átvegye tőlük a város kulcsait

A dunai átkelőhely birtoklásáért a Rákóczi-szabadságharc idején kemény harcokat vívtak. 1705 őszén Vak Bottyán csapatai elfoglalták a várat. s ezúttal a kuruc sereg sokáig birtokolta, végül azonban a vár elesett. A harcok következményeként a település egy időre újból elnéptelenedett.

 Jelenleg a Vármúzeumban a Rákóczi szabadságharc és Vak Bottyán brigadéros előtt tisztelgő kiállítási anyag látható.

A várudvarra egy szép várkapun át léphetünk be, amely Dunaföldvár büszkesége. A városban élő Csepeli István, a Népművészet Mestere címmel is kitüntetett Kodály-díjas fafaragó népi iparművész készítette, akinek jelentős szerepe volt a várudvaron megépült Fafaragó Galéria létrehozásában is. Ebben az épületben a helytörténeti anyagon kívül minden évben igényes időszaki tárlat mutatja be Dunaföldvár és Magyarország legjelentősebb fafaragóinak, valamint kézműveseinek munkáit.

Az 1900-as évek eleje Dunaföldvár fejlődésének és történelmének fénykora. Ezt mutatják a létrehozott középületek. Ekkor alakult ki a városközpont, s épült többek között az egykori Magyar királyi Járásbíróság épülete (ma iskola), a díszkút, a Városháza, amelynek ma legimpozánsabb része a díszterme. A házasságkötő teremként is szolgáló helyiség festett kazettás mennyezete, különlegesen szép Pogány madonnája Csepeli István munkája.

A város sokáig a hídjáról volt ismert. 1930-ban adták át a Dunát átszelő szép ívű első hidat, amelyet aztán a világháborúban a németek felrobbantottak, de hamarosan újra állt az akkoriban a budapesti hidak után az egyetlen átkelő.

A városban öt templom és két szép kápolna látható. A 18. századi, barokk stílusú két katolikus templom, azaz a Barátok templomán kívül az Öregtemplomként is ismert Szent Ilona templom, amelynek tornya többször leégett, illetve megsérült. Ezeken kívül a százötven éves, neoromán református és az 1904-ben felavatott evangélikus templom tornyai emelkednek a magasba. A gyülekezetek szépen felújított épületekbe várják a híveket és a látogatókat. Gyülekezet híján már nem működik, de egykori görög vagy szerb polgárai emlékét őrzi a szép szerb ortodox templom, amely 1787-ben épült. A kívülről felújított épület barokk stílusú, déli oldalának falában 1782-ből származó sírkövek találhatóak, görög nevekkel. Berendezése18. századi, ikonosztáza 1801-ben készült, de megrongálódott, a megmaradt ikonokat már jó ideje elszállították. Az épület méltó felhasználásra vár.

A város egyik éke a 18. században épült barokk Nepomuki Szent János kápolna, amelybe 2002-ban Udvardi Erzsébet festőművész éteri oltárképe került.

Az Öreghegyen a pincék tövében áll a Rókus-kápolna, amelyet a településen végigsöprő pestisjárványt követően, 1743-ban római katolikusok építettek, s Rókus, Sebestyén és Rozália tiszteletére szenteltek fel. A barokk stílusú kis épület ma műemlékvédelem alatt áll. A kápolnáról kapták nevüket a löszbe vájt pincék, s itt tartja ceremóniáit a Szent Rókus nevét viselő földvári borlovagrend is.

Az Öregtemplom előtti parkban áll egy szép rokokó Szentháromság-szobor, amely körül szentek alakjai állnak (Vendel, Rókus, Rozália). Sajnos a szobrok megrongálódtak, s felújításra várnak. Jelenleg csak az egyik látható.

A Duna-hídtól délre magasodik a Kálvária-domb, rajta egy 18. századi, későbarokk műemlék jellegű szoborcsoport. A Kálváriára szépen kialakított úton, a fém domborműves stációk mellett lehet felkapaszkodni, illetve a másik oldalon lépcsősoron. A Kálvária az újonnan kialakított Mária Út része lesz, innen folytatható a gyalogos zarándoklat minden irányba.

Jeles személyiségek

A földvári Duna-hidat a 2001-es felújítást követően a reformkori vízépítő mérnökről, Beszédes Józsefről nevezték el, akinek szobra a városközpontban található. Az általános iskola diákjai, a vízitúra egyesület tagjai, illetve a helytörténészek híven őrzik Beszédes József emlékét. Sírja a Fehérvári utcai temetőben található.

Méltóképpen elevenen fennmaradt Dunaföldváron az Afrika-kutató Magyar László (1818-1864) neve is, aki gyermekkorát a településen élő nagyszüleinél töltötte, s a helyi Nemzeti Oskola kisdiákja volt. Magyar Lászlót a véletlen tette Afrika-felfedezővé. Jelentős kutatóútjai során feltérképezte a Kongó–torkolatán az addig ismeretlen területeket. A feleségül vett bihéi királylány révén különleges ismeretekre tett szert az addig rejtett társadalomról. A Dél-Afrikai utazások című munkája és térképei alapján az MTA levelező tagjává választotta. Bronzszobra a festői várudvaron áll. Születésnapján minden évben jelentős tudósok tartanak előadást a nevét viselő középiskolában.

 

Szabadidő, pihenés, gyógyulás

A Dunaföldvári Sporthorgászok Egyesülete szeretettel várja a vadregényes vizeket és gyönyörű halakat kedvelő horgászokat és családjukat a kerékpárút közelében, a várostól 2 km-re lévő horgásztanyára és a Kis-Dunára, amelynek - a vízállástól függően - élő kapcsolata van a Dunával. A 13 hektáros, 5,6 km hosszú, 3 m vízmélységű mellékág az évenként behelyezett halmennyiség és a hatályos jogszabályok alapján intenzív horgászvíznek tekinthető. A vizet gyönyörű pontyok, amurok és harcsák lakják, kiváló a csuka és balin állomány is. Szép süllők is horogra akadnak, valamint kárász, compó is él a vízben, de csapatostól járnak a különböző keszegek, és hatalmas busák is forognak.. A parton, a nemrég felújított horgásztanya környékén lehetőség van sátorozásra, vízvételi hely és játszótér is van. (www.soltikisduna.hu)

Dunaföldváron 2003 óta fedett gyógyfürdő is fogadja a látogatókat, varázslatos környezetben a Duna-parton található. A fürdőt 35 fokos, ásványi sókban gazdag gyógyvíz táplálja. Összetétele majdnem megegyezik a bükfürdői vízzel, magas hidrokarbonát és sótartalmú, ezáltal mozgásszervi,nőgyógyászati panaszok és bőrbetegségek gyógyítására javasolják. A fürdőben különféle balneoterápiás kezelések szolgálják a vendégek gyógyulását. Van víz alatti gyógytorna, gyógymasszázs, iszappakolás és tangenor is. A strandolók a szabadtéri úszómedencében és két gyermekmedencében frissülhetnek a nyári időszakban.

Természeti értékek

 

Dunaföldvár település határain belül két védett terület található:

A Dunaföldvári-halastó és környéke 197 hektáros helyi jelentőségű védett természeti terület. A város északi határán fekvő Felső-tó a tolnai Mezőföld legnagyobb mesterséges tava, amit a Forrás-patak felduzzasztásával hoztak létre. 1975-ös védetté nyilvánításának célja az itt fészkelő és átvonuló vízimadarak élőhelyének megőrzése volt. Rezervátum szerepét a természetvédelmi célokat háttérbe szorító halgazdálkodás miatt fokozatosan elvesztette.

Az év nagy részében csak néhány búbos vöcsök, dankasirály és küszvágó csér figyelhető meg a tavon. A közeli Duna ártéri erdeiből időnként megpihennek itt a gémek, kócsagok és kárókatonák. Lehalászások idején gólyák, kanalasgémek, lilék, partfutók, cankók és godák táplálkozását lehet megfigyelni. Őszi madárvonulás idején récék és ludak érkeznek nagyobb számban. A vízparti nádasokban költő fajok a nádi sármány, a cserregő és énekes nádiposzáta. A patakot kísérő egykori mocsárrétek maradványainak növényi értékeit a széleslevelű gyapjúsás és a mocsári kosbor képviseli.

 

A másik oltalom alatt álló terület a várostól 6 km-re nyugatra lévő, 45 hektáros löszvölgyben húzódó Oláh-völgyi törpemandulás, amely az 1999-ben létrejött Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet megalakulásakor kapott védelmet a törpemandula és a tavaszi hérics előfordulása miatt.

Dunaföldvár természeti adottságait nagymértékben meghatározza a területét borító lösz, illetve a rajta létrejött jó minőségű csernozjom talaj, ezért az ősi vegetációk helyén ma monokultúrák állnak. Csak a löszplatók közötti keskeny, meredek, változatos oldalú, gépek számára járhatatlan löszvölgyekben maradhatott fenn a löszpusztagyep társulás növényzete.

Az Oláh-völgyet tavasszal, a törpemandula és a tavaszi hérics virágzásakor, illetve kora nyáron érdemes felkeresni, amikor pompás virágszőnyeget alkotnak többek között a zsályák, kutyatejek, kakukkfüvek, réti margitvirág, vajszínű ördögszem, mezei varfű, zászlós csüdfű, tarka koronafürt, halvány zilíz. (http://jarodbarber.blogspot.hu/2015/05/az-olah-volgyben-1.html

 

Szálláslehetőségek

Az egész évben nyitva tartó Kék Duna Kemping területén szigetelt faházakban szállhatnak meg a vendégek, de sátorozásra, lakókocsik elhelyezésére is van hely.

A városban a Panoráma Üdülőfalu, a Rozmaringos Udvarház, a Földvár Panzió, az Autósmotel, a Hídfő Panzió, a Prajda Apartman, a Jurik Motel, illetve jó néhány fizető vendéglátással foglalkozó magánház fogadja éjszakai szállásra a vendégeket.

Információ:

www.dunafoldvar.hu
dunafoldvar@tourinform.hu Telefon:+36 - 75 - 541-083

www.dunafoldvar-muvhaz.hu

DUNAFÖLDVÁR  KÉPEKBEN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Dunaföldvár
DUNATÚRA Dunaföldvári Túrázók Természetvédelmi és Idegenforgalmi Egyesülete - © 2008 - 2024 - dunatura.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat